Kereső

Központ:
H-7100 Szekszárd,
Táncsics M u. 1./a

Telephely:
H-7000 Sárbogárd,
Millennium 2000 utca
Tel.: +36 (25) 518-160

hu  en  de  sr

Termesztéstechnológiák / Olajretek termesztéstehnológiája

Olajretek termesztéstehnológiája

 

AKIRO, SILETINA, SILETTA NOVA COLONEL, COMET, COMPASS, CONTRA, CORPORAL, DACAPO, MELOTOP, PEGLETTA

 

Az olajretek Elő-Ázsiából származó, egyéves növény. Nyugat-Európában takarmányozásra és zöldtrágyázásra használják, hazánkban elsősorban vetőmag-előállítási célzattal termesztik.

 

Az olajretek éghajlati igénye

Magyarország éghajlati adottságai igen kedvezőek az olajretek termesztéséhez. Keléséhez, kezdeti fejlődéséhez igényel több csapadékot, majd májusi szárbaindulásakor újabb 25 mm-t az ideális egészséges fejlődéséhez. A talajmenti- illetve a gyenge tavaszi fagyok hatásaira érzéketlen, 4 C0 -on tökéletesen csírázik. Június elejétől, a virágzástól a szárazabb időjárás a kedvező, az ekkortól hulló csapadék hatására oldalhajtásokat hozhat. Az oldalhajtások megjelenése kedvezőtlenül hat a csírázóképességre és a betakarítási munkálatokat is jelentősen megnehezíti. Ezért a legmegfelelőbb, ha a magérés időszakában száraz, forró meleget tapasztalhatunk.

 

Az ideális talajviszonyok

A növény sikeresen termeszthető jó vízgazdálkodású, középkötött, jó táperőben levő mélyrétegű talajokon illetve az ennél könnyebb gyengén humuszos homoktalajokon, csernozjom jellegű homok- és csernozjomtalajokon. Jó kultúrállapotú öntés- és nem túl savanyú erdőtalajokon is kiválóan helytáll, a talajvíz iránt közömbös. Szikes, kavicsos, durván heterogén összetételű illetve vízállásos, lassan felmelegedő, mélyfekvésű hidegebb területeken és láptalajokon termesztése nem ajánlott.

 

A megfelelő vetésforgó

Borsó, len, cukorrépa, őszi kalászos gabonafélék, burgonya és cukorrépa: ezen elővetemények után a siker biztosra vehető. Napraforgó, mustár, repce, lucerna után vetése nem ajánlott, mivel jelentős csapadékmennyiség esetén közös gombabetegségük, a Sclerotinia sclerotiorum számottevő kártételeket okozhat, valamint a jelentős visszamaradó szármaradvány-tömeg miatt a kukorica is kizárható az elővetemények sorából.

 

Fontos megjegyeznünk, hogy ugyanazon táblán a megelőző 5 évben nem termeszthető rokon- illetve azonos fajú növény, még másodvetésben illetve zöldtrágyázás keretein belül sem. Mindenképpen tanácsos növényvédelmi szakemberrel felvenni a kapcsolatot. Nem ajánlatos galajjal, kölessel, vadkenderrel fertőzött területeken ezen faj termesztésében gondolkodni, mivel bizonyos vegyszerek utóhatásai vagy a hibásan megválasztott permetezéstechnika jelentős károkat okozhatnak az állományban. Erdők, facsoportok mellett termesztése nem ajánlott, a vadállatok igen kedvelik.

 

Előveteményként kiváló fonalféreg-gyérítő hatása miatt cukorrépához, dohányhoz, burgonyához illetve az őszi kalászosok számára jól elmunkálható talajt biztosít.

 

A szükséges talajelőkészítés

A talajelőkészítés az elővetemény utáni sekély tarlóhántással kezdődik. A kipergett magok árvakeléseit a virágzásnak induló gyomnövényekkel együtt célszerű a talajba dolgozni. A téli csapadék megőrzésének elengedhetetlen feltétele az őszi mélyszántás, 20-25 centiméteres alapozó szántás illetve a P és K, illetve 25 kg N műtrágya kijuttatása a pentozán hatás elkerülése céljából. Tavasszal a kompaktor illetve az olyan vetőgépek (KRM) használata javallott, amelyekkel egy menetben kialakítható egy jó minőségű vetőágy. Hagyományos technológiával, simító és kombinátor segítségével is megfelelő vetőágy készíthető. Ekkor ajánlatos a talajlakó kártevők elleni készítményeket illetve a további N-mennyiséget fejtrágyaként kijuttatni.

 

Az olajretek összes műtrágya-igénye hatóanyagra levetítve: N 80-120 kg/ha, P 50-60 kg/ha, K 50-100 kg/ha. Jelentős termésnövekedés várható bórtrágyázás alkalmazása esetén, ezt tavasszal a rovarkártevők elleni védekezés folyamán a rovarölő szerrel együtt juttassuk ki. Fontos tudni, hogy a szerves trágyát e faj esetében teljes mértékben mellőzni kell, mert a gyorsan felvehető nitrogén serkenti a gyomosodást illetve túlzott bujásodást okoz.

 

A magágy-előkészítés folyamán törekedni kell arra, hogy az alsó réteg kellően tömött és nedves, míg a felső 3-4 centiméter kertszerű (aprómorzsás) legyen.

 

Vetés

Az ország legtöbb térségében március második- illetve harmadik dekádjában, a Dunántúlon és Észak-Magyarországon legkésőbb április első dekádjában szükséges a vetési munkálatokat elvégezni, közvetlenül a tavaszi árpa után. Lényeges az egyenletes vetésmélység az egységes kelés érdekében, ezt vetés előtti hengerezéssel segíthetjük elő. A vetés után is hengerezni kell, ehhez Cambridge-hengert ajánlatos használni; vályog-, erdő- és homoktalajokon sorhenger vagy magtakaró alkalmazandó. A lényeges irányszámok:

  • Sortávolság: gabona vagy dupla gabona
  • Ezermagtömeg: 8,0 gramm
  • Csíraszám: 100-120 db/m2
  • Vetőmagnorma: 8-10 kg/ha
  • Vetésmélység: 3-4 cm
  • Izolációs távolság: 500 méter elit, 200 méter első fok

 

Termésoptimalizálás, ápolás, növényvédelem

Fontos megjegyezni, hogy az olajretek mechanikai ápolási munkát nem igényel. A vetést követő talajmunkák elvégzése után beindul a csírázás, 9-10 nap múlva a növény kikel. Az ezt követő két hétben fejlődése nem túl látványos, ezt követően növekedése igen intenzív. A növény nem túl érzékeny, de a mély fekvésű, nedves, sok nitrogénnel vagy túl sűrűn, túl mélyre vetett területeken gombabetegségek támadhatják meg az állományt. Legjellemzőbb ezek körül a Sclerotinia sclerotiorum, melyre a foltokban ritkuló állomány figyelmeztetheti a gazdálkodót. Ezen betegség kiemelt fontosságú a vetőmag-előállítás szempontjából, de nem feledkezhetünk meg a peronoszpóra és a lisztharmat károsító hatásairól sem. A leghatékonyabban a megfelelő vetésforgó és agrotechnikai szabályok betartása mellett a magágyelőkészítés során hektáronként 3 kg KONI WG biofungicid 250-300 liter vízzel való kijuttatásával védekezhetünk. Szintén megfelelő védekezést jelenthet hektáronként 0,5 liter PICTOR kijuttatása a virágzás időszakában.

 

A repce és mustár kártevői az olajretek állományában is jelentős pusztítást okozhatnak. Ha levéltetű, repcefénybogár vagy szárormányos jelenléte tapasztalható, virágzásig Nurelle-D50 illetve Fendona 10EC, ezután a méhek védelme érdekében Karate, Fury 10 EC, Decis 2,5EC, illetve Fendona 5 ULV kijuttatása javasolt. Méhekre nem jelölésköteles, nappal és virágzás alatt is alkalmazható rovarkártételek megelőzése céljából 0,2l Biscaya vagy 0,3l Mavrik 24EW hektáronként.

 

A legjelentősebb kártételt a földibolhák jelenléte okozhatja. Ha repce- vagy mustártáblák vannak a közelben, eseti felhasználási engedéllyel Cruiser- vagy Mosiplan vetőmag-csávázás garantálhatja a termelés sikerességét. Növényvédelmi terv elkészítését minden gazdálkodónak célszerű készíteni és azt a megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságánál leegyeztetni. Amennyiben a használni kívánt vegyszerek nem engedélyezettek olajretekben, a további lépésekről ott konkrét felvilágosítást kaphatunk.

 

Gyomirtás

Az olajretek-területekre legveszélyesebb gyomok és gyomosító kultúrnövények a következők: kender (Cannabis sativa), maszlag (Datura stramonium), repcsényretek (Raphanus raphanistrum), vadzab (Avena), fenyércirok (Sorghum bicolor), sóskafélék (Rumex), köles (Panicum miliaceum), mustár (Sinapsis arvensis), közönséges galaj (Galium spurium) illetve a káposztafélék (Brassica); ezek egy része ellen sajnos védekezni nem igazán lehetséges.

 

Az évelő illetve magról kelő egyszikűek ellen postemergens védekezés javallott. Kitűnő megoldást nyújthat 0,8l Agil 100 EC, 1,5l Panthera 40 EC vagy 1l Fusilade Forte hektáronként.

 

Kétszikű gyomok ellen azok 2-4 leveles állapotában posztemergensen védekezhetünk. Ekkor 0,4l Lontrel 300 EC, 2,5l Butisan Star vagy 0,3l Galera ajánlott hektáronként.

 

A galaj eltüntetése kombinált vegyszerhasználatot tesz indokolttá: az olajretek tőrózsás állapotában hektáronként 0,25l Lontrel illetve 0,4l Staran 300 liter vízzel való kijuttatása szükséges. Ezt a műveletet hűvös időben, késő délután szabad elvégezni alacsony víznyomás alkalmazásával.

 

Pre- (vetés után 3 nappal) illetve postemergens (4 leveles érettség) technológiában, egy- és kétszikűek ellen az alábbi szerek használhatók sikeresen: Butisan Star 2l/ha, Sultan 50 SC 2l/ha.

 

Betakarítás

A vetés időpontjától és az időjárástól függően az olajretek július első felétől augusztus második feléig éri el érett állapotát. Amikor látható, hogy a becőkben a magvak elérték a barnaérés állapotát, a betakarítási munkálatok megkezdhetők. Mivel a magja nem pereg ki, ezért nem szükséges elsietni az aratást. Előnyös, sőt többnyire szükséges (kivéve száraz évben, gyommentes területen) az állomány deszikálása egy héttel a betakarítás megkezdése előtt. Erre a célra kiválóak a Reglon Air, a Roundup Mega vagy a Roundup Forte.

 

10%-os nedvességtartalom környékén az aratás megkezdhető. A korszerű vetőmagüzemek 11% körüli nedvességtartalommal tudják az előtisztítást a legoptimálisabban elvégezni, a készáru-előkészítés során azonban már 9 %-ra leszárított tételekkel dolgoznak, 8%-os nedvesség mellett végzik a tényleges zsákolást. A szárítás során a 40 C0 feletti hőmérséklet csírakárosodást okozhat!

 

Mivel az olajretek maghéja könnyen sérülhet, elsősorban axiáldobos gépek alkalmazása ajánlott. 800-as dobfordulaton, belemezelt cséplődobbal, oldalkaszás vágóasztallal, a dobhézagot körültekintően megválasztva célszerű a műveletet elkezdeni.

 

© 2010-2018 Alisca-Mag Kft.